Zola már majdnem egy hete volt a kómás állapotban. Kozan próbálta valahogy elérni, de nem sikerült. Semmi nem jutott el hozzá. Bár a mágikus védelme összeomlott, az elméje mégsem vált kiszolgáltatottá. Hermetikusan elzárta magát a külvilágtól. Zola pedig ha akart volna se tudott volna küzdeni most már az állapota ellen. Mind a teste mind a lelke öntudatlan volt.
Asil közben megtalálta a kastélyt és bejutott anélkül,hogy észrevették volna.álruhát varázsolva magára szolgának adta ki magát és a lehető leggyorsabban megpróbálta kipuhatolni Zola konkrét szobáját és állapotát. Beállított a konyhába azzal hogy ellenőriznie kell a hercegnőt. Itt kicsit gyanakodtak, de azért útbaigazították hogy merre menjen. Meg is találta a szobát, óvatosan bekukkantott, és meglátta hogy Kozan ott ül az eszméletlen Zola ágya mellett. ~Na~gondolta~ miért nem jutott eszembe észlelhetetlenné tenni magamat…~ de nem tántorodott el. Csak akkor rebbent meg kicsit amikor Kozan megszólította.
-Kicsit sokáig tartott idetalálnod.- mondta cinikusan.
- Feladtad a leckét az biztos- válaszolt hasonló cinikussággal Asil.
- Elvileg nem szabadott volna idetalálnod- kérdezte valódi szándékát palástolva Kozan.
- Ne becsülj alá ha kérhetem.- Mondta rejtelmes mosollyal arcán Asil.
- Ugye tudod hogy már akkor elkéstél amikor sikerült elhoznom?
- Látom a hercegnőnket is alábecsülöd. Gondolod hogy ez megbocsátható?
- Szerinted mit csináltunk itt az elmúlt 3 hétben?
- Nem tudom. Csak azt hogy nagy hiba ezt a lányt könnyen venni.
- Gondolod hogy beleestem ebbe a hibába?
- Nagyon úgy látom.
- Ha arra gondolsz hogy ez az ö műve
- Mi mással magyarázod?
- A hellyel.
- Ne hidd hogy egy ilyen varázserő csapoló hely így kifogna rajta!
- Mire célzol?
- Arra hogy ha nem akart volna eszméletlen állapotba kerülni, nem került volna csak majd esetleg egy év múlva. Ennek a lánynak elképzelhetetlen tartalékai vannak. Ha küzdene már most felállna. Nem tudom mi ijesztette meg, de amiatt egyáltalán nem is küzd az életéért.
- Ezt csak így megállapítod ránézésre?
- Kérlek. Nem vagyok diagnoszta. De ismerem az erejét. Tapasztalatból.
- Én pedig láttam a viselkedését az elmúlt három hétben. És tudom mit etettünk vele.
- Félreértésben vagy Kozan. Már akkor tudta hogy nem bízhat benned, amikor még meg sem látott a barlangban, és ilyen helyzetben nem enne meg akármit. Ami a viselkedését illeti: ügyes megfigyelő, és okos stratéga. Egy pillanat alatt rájön hogy mit akarsz tőle, és a lehető legjobb abban hogy időt nyerjen magának és fenntartsa a lehetőségeit a menekülésre. Amint rád nézett tudta hogy manipulálni akarod, és tudta hogy úgy van a legjobb esélye kijutni ha elhiteti veled hogy ez sikerült.
- Ha ez igaz miért nem szökött még meg?
- Na ez egy jó kérdés. Leginkább a tapasztalatlanság lehet az oka. Nem vállal olyan helyzetet amit nem tud 100%-ban irányítani. Itt pedig aligha adódott ilyen.
- Szóval végig sikerült túljárnia az eszemen… De hogy került ilyen állapotba?
- Ilyen hatása van rá annak, ha nem tud semmit tenni. Valószínűleg úgy látta nem tudna átverni többé olyan állapotba került lelkileg. Ezért úgy döntött hogy akkor eszméletlen lesz. De túl sok volt neki egyszerre a kétségbeesettség és a fogyatkozó mágikus erő. Amikor meg már épp csakhogy tartalékai maradtak azt mind a védelmére fordította tudat alatt. Aztán amikor az is elfogyott akkor ez a védelem összeomlott, de nem hagyja magát manipulálni ezért totális zár alá helyezte az elméjét.- mintha Kozan az eddigi kérdéseivel csak Asil figyelmét akarta volna lankasztani (mellesleg sikeresen) most hirtelen Asilra támadt. Asil villámgyorsan kikalkulálta hogy 10 támadást bír ki a védelme. Ez a szám viszont rohamosan csökkent mert Kozan újra és újra rátámadt. Asilnak pedig nem volt elég ideje a pajzsot újítani. Már épp lemondott az életéről, miután védelme odalett, Amikor a már hajszál híján utolsó támadását is elindító Kozan összeesett.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése