Zola amint lehetett megbeszélte Luluval Asil ajánlatát, aki szintén nem volt bizakodó. De belátta, hogy ebben nehezen lehet hátulütő, hiszen Zola tudat alatt állandó készenlétben van egy esetleges támadás elkerülésére. Ezért hát úgy egyeztek meg, hogy elfogadják Asil ajánlatát. Zola már tapasztaltan tudta telepatikusan megkeresni az embereket, és üzenni nekik, így Asilnak is azonnal megüzente, hogy elfogadja a segítségét. Telepatikus úton megegyeztek a másnapi edzésben. Zola őszintén szólva még mindig nem értette, hogy miért segít neki Asil hirtelen, és állandó készenlétben volt ha esetleg baj történne. Igazából nem is igazán aludt aznap este, mert azon pörgött az agya, hogy hol a csapda Asil ajánlatában. Aztán a másnapot valahogy túlélte, és elkezdődött az eddigi legveszélyesebb edzése. Asil pontosan érkezett, és Zoláék sem késtek.
-Nos akkor ha nem haragszanak- mondta Asil-, felajánlom, hogy úgy vigyenek az edzőhelyre, hogy ne tudjam meg hogy lehet odajutni.-Zola meglepődött. Azt hitte ugyanis, hogy nem lehet más magyarázat Asil viselkedésére, mint hogy ki akarja deríteni, hogy Zola hol edz, és hol a legvédtelenebb. Persze nem vetette el teljesen a lehetőséget, hiszen már ő is tudta, hogy számtalan lehetőség van rá, hogy a látása nélkül megtudja az útvonalat.
- Fogadjuk el, de nem szabad úgy vennünk, hogy a titkunk megmaradt- súgta Lulunak., aki jelezve, hogy megértette bólintott. Rövidesen megérkeztek a helyszínre,
-Itt vagyunk.-vetette oda Lulu hűvösen Asilnak.Zola szeme majdnem szikrát hányt ahogy ránézett.
-Nos nem tudom hogy szólíthatom hercegnő-szólalt meg Asil.
-Ahogy tetszik.-válaszolt kedveskedve Zola.- És nem kell ilyen udvariasnak lenned…
-Nos akkor Panema.-kezdte Asil.-Először is látnom kellene, hogy mekkora a varázserőd..- Hoppá-gondolta rögtön Zola-hiszen ez is lehet a célja, hogy kitapasztalja mit tud…
- Elég nagy ahhoz, hogy megvédjem magam-válaszolt kissé hűvösen
- Tudnom kell, hogy hol tartasz, mert egy olyan varázslat elsajátításába belevágni, amihez a jelenlegi képességeid nem elegek, nagyon veszélyes.- kezdett magyarázkodni Asil.
- Figyelj, Attilas –kapcsolódott be most már Lulu is – Nem kell semmilyen teszt ehhez. Egy hónapja figyelem Zola edzését és haladását. Az az erő, amit tudatosan használ, az körülbelül a fele annak, amire a benne rejlő erők képessé teszik. De ha önkéntelenül, nem tudatosan használja az erejét, akkor teljesen kihasználja a benne rejlő potenciált.
- Köszönöm- mondta Asil.- Bár veszélyes, de úgy hiszem a hercegnőnek sikerülni fog, tehát belevághatunk. Ne haragudj Panema, de bemutatóval nem szolgálhatunk, hiszen egyikünkben sincs meg a kellő erő ahhoz, hogy erre a varázslatra képesek legyünk. De a varázsigét és hogy milyen hatása lehet, azt tudom.
- Értem -mondta most már több bizalommal Zola.
- Ezzel a varázslattal a természet erőit irányíthatod kedved szerint. A tüzet, a szelet, az esőt. Ami borzasztóan nehéz! Egy apró hiba, és óriási katasztrófa történik! Remélem érted ezt.
-Igen értem, valószínűleg ezért csak a királyi vérvonal tagjai képesek rá.
-Így van. Tehát képes vagy felelősen bánni ezzel a varázslattal?
- Igen, kezdhetjük.
- A Varázsige egyszerű: W e r i t h e o r , a használatához pedig arra kell koncentrálnod amit elő akarsz idézni. Kezdésnek egy kis esőfelhőre mondjuk.
-Weritheor – mondta Zola, és minden erejével egy tenyérnyi esőfelhőre gondolt. Meg is jelent az esőfelhő, pont akkora, amekkorára gondolt.
- Látszik hogy te a királyi vérvonal tagja vagy. Másnak ennyi is évekbe telne. Igazság szerint innentől nincs is szükséged rám, csak szép fokozatosan egyre nagyobb és veszélyesebb dolgokra kell gondolnod, és az irányításod alatt tartanod. A következő az, hogy ebből a felhőből el is eredjen az eső.
-Nem hangzik bonyolultnak. De nekem van még egy varázslatom. Rihoghir – mondta hirtelen ötlettől vezérelve Zola- Ne haragudj, de ismerlek annyira, hogy tudjam, magadtól nem mondanád el nekem az igazat, ezért egy igazmondó bűbáj alatt kérdezlek, hogy ne hazudhass. Miért akarsz hirtelen segíteni nekem?- Asil persze meglepődött, de tudta mivel jár ez a bűbáj, Eltartott pár percig, míg megszólalt.(folyt köv..)